My travels

Reggel azzal kezdtem, hogy megvettem a jegyet. Aztán elmentem várost nézni. A szállással együtt adtak ingyen bringákat is amit használhattam. 1 kemping bringa volt és én azt választottam ki mert kicsi és annak a legjobb a gyorsulása. Itt sok kanyargós kis utca van tehát azzal tudtam a leggyorsabban repeszteni meg szeretem is ezt mert igénytelen bringa és bárminek nekimehetek vele nem lesz semmi baja. Elindultam kaját venni mert már éhes voltam nagyon. 2 utcányira van egy jó kínais ahol vettem gyorsan egy negyed csírkét és aztán elindultam kenyeret venni valahol. Emlékeztem, hogy tegnap jártam egy boltban ahol szinte minden volt. elmentem oda de nem volt kenyér. szétnéztem a közelében és találtam valami szárazkenyeret ami nagyon finom volt mert úgy csinálták meg mint a chipset. Persze visszafele menet másik úton akartam menni mert úgy emlékeztem, hogy majd így rövidebb lesz. Persze úgy eltévedtem, hogy azt se tudtam hol vagyok. Aztán fél óra menetelés után megtaláltam a folyót ami mentén a szállás is van. Nem tudtam merre induljak de tudtam, hogy a tengerbe fut bele a folyó és ha követem a folyásirányt akkor megtalálom a szállást. De rossz irányba folyt a folyó ezért a másik irányba indultam mert majd én tudom, hogy merre kell ennek folynia. Hát annyira tudtam, hogy 5 km után úgy gondoltam, hogy visszafordulok és a folyónak adok igazat mert csak nem téved, hogy merre folyik. Elindultam a másik irányba és megtaláltam a boltot. Nagyon örültem, mert mer kezdtem fáradni. Csakhogy nem tudtam már, hogy merről is jöttem ezért elindultam arrafelé amerre gondoltam a szállást. Mentem megint vagy 10 km-t és aztán csak keringtem össze-vissza a városban. 1 óra után bementem egy szállodába és megkérdeztem, hogy hol vagyok és hogy tudok eljutni a hajó múzeumhoz. (a múzeum 100 méterre volt a szállástól) Egy csávó nagyon rendes volt és nem csak megmutatta, hogy merre kell mennem, még térképet is adott. Na már mentem is nagy lendülettel és követtem a térképet. Persze arról nem volt szó, hogy ő se tudja, hogy hol a múzeum. Tehát csak mentem abba az irányba amerre a térkép mutatta és meglett a folyó megint. Azt mutatta a térkép, hogy van valahol egy híd de nem volt sehol. Ezért mentem amerre gondoltam. Megtaláltam a tengert és pont azt a részt ahova tegnap kivitt az angol srác. Azt mondta az a legszebb része a városnak ezért megmutatta nekem. Na onnan már egyből tudtam, hogy hol vagyok és vagy ezerszer megköszöntem magamban a srácnak, hogy elvitt oda. Onnan már visszataláltam de mire eljutottam a szállásra addigra már nagyon kivoltam és majdnem elájultam. Bementem a házba és bármennyire voltam is éhes most nem éreztem semmit csak rettentő fáradtságok. Meg melegem is volt és a ventillátorok sem mentek. Bekapcsoltam gyorsan és lehúztam vagy egy liter üdítőt. Amikor kicsit kipihentem magam akkor elkezdtem kajálni, persze pálcikákkal mert csak azt kaptam. Nem volt gond mert már megtanultam pálcával enni azelőtt, hogy elindultam volna, de most jobban ment mint bármikor máskor. Gyorsan kajáltam és mivel az estém nem volt valami jó ezért most nagyon gyorsan elmentem szúnyoghálót venni az ágyam fölé, hogy ne csípkedjenek a szúnyogok este. De aztán rájöttem, hogy minek használjam a sajátom ha elég csak ágyat cserélni. Gyorsan átcuccoltam egy másik ágyra ahol jó volt a szúnyogháló és már meg is oldódott a problémám. Már csak pihiznem kell és holnap 9-re ott kell lennem a hajónál. Nem tudom minek kell 9-re ott lennem amikor csak 10-kor indul, de nem is érdekel túlságosan. Az a lényeg, hogy megyek.

 A reptéren nem volt valami jó aludni mert hideg volt és kényelmetlen volt a pad. Elő is szedtem a hálózsákot, hogy ne fázzak. 2011.dec.7-én nem csináltam semmit. Korán keltem még a nap előtt és bekapcsoltam a gépem. Elkezdtem játszani a Heroes 3-el. arra lettem figyelmes, hogy éhes vagyok és amikor lenyomtam egy kört akkor láttam, hogy már 3 óra van. ettem gyorsan aztán lenyomtam gyorsan még egy kört. Amikor azt is befejeztem akkor 23:13 volt. Ettem gyorsan még egy kicsit és aludtam. 8-án korán keltem és megkerestem, hogy hol kell becsekkolni. Megtaláltam és máris elment egy csomó idő. Becsekkoltam és húztam a géphez ahogy csak tudtam de valami biztonsági ellenőrzés minden saroknál közbejött ezért vagy másfél óráig tartott mire be tudtam szállni a gépbe. Beszálltam, leültem a helyemre és vártam. Alutam vagy 10 percet amikor sípolásra lettem figyelmes és szóltak, hogy kapcsoljam be az övemet. Megtettem és rá 2 percre indultunk. Vagy 10 percet keringett a gép a kifutón és addig csak rázkódtam. Amikor elindult az nagyon tuti volt. Olyan érzés mintha egy nagyon gyorsa kocsiban lennénk és hirtelen gyorsulna a max sebességére váltás nélkül. Amikor elhagytuk a földet az ijesztő volt mert kicsit olyan volt mint a hullámvasút mielőtt a legdurvább szakaszához érne. Olyan nyugis de érzed, hogy valami nincs rendben. Azt éreztem, hogy amikor a hintánál elérjük a legvégét és mielőtt visszamennénk van valami könnyebbségérzésünk. Na pont ilyen volt ez is.  Kb. amikor a földtől 30 méterig nem emelkedtünk addig tartott ez az érzés. Utána elég unalmas volt az út. Csak rázkódott a gép, de tudtam aludni tehát nem volt gond. Amikor a felhők fölé emelkedtünk az nagyon érdekes volt kb. 10 percig de aztán az sem volt izgató. Ami a következő csoda volt az a naplemente. 15:10-kor kezdett el lemenni a nap és úgy 16:00-ig tartott. Gyönyörű volt és közben láttam, hogy lenn a városokban már sötét van. Utána az autópályák voltak nagyon szépek. Úgy néztek ki a sötétben fentről mintha világító folyó folyna alattunk. De csak elnyomott az álom és aludtam. Amikor felkeltem már nem tudtam visszaaludni és még 3 óra volt az útból. Nagyon megéheztem ezért rendeltem egy kaját. Előtte megnéztem, hogy mik az árak de nem tudtam, hogy mennyi egy RM. (RM=Malaj pénz). Láttam, hogy egy marboló 64 RM tehát gondoltam, hogy a kaja nem olyan sok mivel az csak 34 volt. Hát tévedtem. 8 euró volt a kaja és olyan szar, hogy minden falatnál a hányinger keringetett. Vissza is sírtam a kolikaját! Na de ha már megvettem akkor csak megeszem. Nagyon küzdöttem vele de csak lement nagy nehezen. Meg is tanultam, hogy repülőgépen SOHA nem veszünk semmit, mert nagyon drága és borzasztó. A leszállás még nagy buli volt. Amikor a hátsó kerekét letette azt hittem már nem lehet ennél rosszabb. Úgy megijedtem majdnem kiugrottam a bőrömből. De rosszabb lett. Letette az első kerekét is és egyből elkezdett fékezni. Azt hittem meghalok! Ez olyan volt mintha valaki nagyon fel akarna ülni a hullámvasútra és amikor sikerül neki akkor a belső tartalma mind a nyakába borulna. Na én pont így éreztem magam. Nagyon vártam, hogy leszálljon mert mekkora buli, de amikor leszállt, nem gondoltam, hogy így megijedek. Megérkeztem és a gépből már egyből a szabadba mentünk. Azt mondták, hogy olyan lesz az első kilépés a hideg gépből a melegbe, mintha egy 180 kilós kidobó nekifutásból mellbe rúgna. Hát nem volt olyan extra. Inkább az volt a furcsa, hogy nehezen kapok levegőt. Meleg volt és nagyon nagy volt a levegő páratartalma. Sokat kóvályogtam a reptéren mire el tudták mondani, hogy mit kell csinálnom, hogy megkapjam a cuccomat. Ki kellett töltenem egy papírt és megkaptam a vízumot aztán mehettem a csomagomért. Még reggel le akartam tusolni a reptéren de olyan hideg volt a víz, hogy csak a lábam meg a nyakam mostam meg egy kicsit. Amikor kiléptem a reptérről olyan illatot éreztem mint az állatkertekben lehet az egzotikus állatoknál csak ez itt természetes virágillat volt. Nagyon finom volt. Aztán kajáltam valamit 6 RM-ért pálcikával de elkapott a hányinger amikor ráharaptam valami nyers halra. Útálom a halat és a csávó aki adta a kaját nem mondta, hogy van benne. Gyorsan befaltam a kaját és mentem stoppolni. Itt még nem próbálkoztam. Szinte minden második kocsi megállt. Kár, hogy senki sem arra ment. megállt egy csávó és megkérdezte, hogy miért nem megyek busszal. Mondtam neki, hogy drága. Ő mondta, hogy olcsó a busz. Én mondtam neki, hogy nincs rá pénzem ami persze nem volt igaz csak sok időm volt és minek fizessek ha ingyen is el tudok jutni a célomig. A csávó adott nekem 10 RM-et a buszra és meggyőzött, hogy menjek busszal. el is indultam arra, de átgondoltam, hogy minek menjek busszal ha azt se tudom, hogy hova megyek. Tehát stoppoltam tovább és gyorsan fel is vettek. Kérdezgettek mindenfélét de főleg a lóvémról. Mondtam nekik, hogy nincs mert apához megyek és nincs nálam semmi. Nem akartam, hogy kiraboljanak vagy elverjenek ha megtudják, hogy mi van nálam. Aztán mondták, hogy pénz nélkül nem visznek el. Mondtam nekik, hogy akkor rakjanak ki. Ők néztek mert az autópálya közepén voltunk. Én elmondtam nekik még egyszer és lehúzódott a csávó és kirakott. Aztán csak maradtak és kérdezték, hogy dollár sincs nálam. Én mondtam, hogy semmi sincs úgyhogy kopjanak le. Ahogy elmentek már fel is vettek de tanulva a hibámból az volt az első kérdésem, hogy ingyen visz-e el. Ingyen vitt és vitt egészen valami nagyobb városik úgy 50 km-re Melakától. Onnan mentem busszal Melakába. 7 RM volt az út tehát pont kijött abból amit a csávó adott. Aztán onnan még eljöttem helyi járattal ami 1 RM volt és járkáltam a városban. Próbáltam valahol keresni egy olcsó szállást. Nem nagyon találtam mert mindenhol teltház volt. Aztán járkáltam a városban és egy fiatal Ausztrál srác megkérdezte, hogy merre megyek és tud-e segíteni. Mondtam neki, hogy valami olcsó szállást keresek és ő is pont oda ment tehát elkísért. 15 RM volt a szállás és van biliárd, szúnyogháló az ágy fölött, törölköző meg egy nagyon jó társaság. 14-en vagyunk egy szobában de nagyon bírom a többieket. Angol a közös nyelvünk de szinte mindenki máshonnan érkezett. Összespanoltam egy angol csávóval és megmutatta a várost. Persze előtte úgy eltévedtem, hogy 2 óráig tartott mire visszataláltam a szálláshoz. Azt vettem észre, hogy itt a cigin kívül minden nagyon olcsó. A cigi Magyarországon olcsóbb, de igazából itt se olyan húzósan drága. 1 euró=4 RM, tehát így kell számolni az árakat.

dec.10.

Nagyon rossz volt az este! Volt szúnyogháló csak szét volt lyukasztgatva! Beözönlöttek a szúnyogok és szétcsípkedtek. Nem akarok panaszkodni de mindenhol viszketek! Váltottam lóvét és nem fogadják el azt az USD-t amin kis figura van bekarikázva. Azt mondják, hogy jó az a pénz is csak nem veszik be mert valami szabály van rá. Tehát nem tudok használni egy csomó pénzt. Ma még itt alszom de holnap húzok Indonéziába. Már meg is néztem a hajójegyet. 119 RM-ért át is visznek.