Úgy terveztem, hogy netezés után visszamegyek a házba és pihenek meg kenegetem a hátam valamivel, de nem jött össze. Megnéztem az email-em és azt láttam, hogy semmit sem küldtek a repjegyemmel kapcsolatban. Nem nagyon tetszett a dolog mert már nincs sok időm az indulásig és minél később veszem meg a jegyet annál drágább. Megnéztem a honlapjukon, hogy mennyibe fáj és láttam, hogy most olcsóbb. Nagyon reméltem, hogy nincs jegyem mert ha így van akkor sokat spórolok rajta. El is mentem a reptérre, hogy megérdeklődjem a dolgot és azt mondta az ottani csaj amit hallani akartam, de nagyon nehéz szülés volt. Igazából nem lepett meg a dolog mert minden reptéren ilyenek. Nem értem miért alkalmaznak szellemi fogyatékosokat! Ő is az a tipikus repteres csaj volt akinek feje van de esze nincs. Olyan mint a faszom! Na de nem baj, már megszoktam. 10 perc alatt megértette a kérdésem és azt is, hogy nem érdekelnek a többi jegyeim mert azokat is én vettem tehát tudok róluk. Aztán kinyögte a fontos dolgokat és már mentem is. Végre tudom, hogy nincs jegyem, de még a foglalásról sincs semmi adat. A reptér után úgy döntöttem, hogy megkeresem David éttermét. Megígérte, hogy ad nekem egy hivatalos iratot, hogy muszlim vagyok csak el kell mennem az éttermébe és kérnem kell. Úgy két órát bolyongtam a városba amikor feladtam. Sötét volt amikor odamentünk és most világosban sehogy sem tudtam odatalálni. Nem is érdekelt! Megvan a névjegykártyája tehát majd a következő alkalommal elhozom és majd megtalálom. A délutánom hátralévő része eseménytelenül telt. Csak pihentem és próbáltam a leghűvösebb helyet megtalálni, de még a ventilátor előtt is égett a hátam. A napra nem mertem menni, de nem is tudtam mit csinálni. Most nagyon hazavágyom a télbe mert itt ha nem a parton vagyok akkor szinte elviselhetetlen a hőség. Másnap megint eseménytelenül telt. Nem mentem sehova csak kajálni meg netezni, hogy megvegyem a jegyem, de annyi idő alatt is fájt a hátam a napon. Hiába viseltem pólót nem segített rajtam semmi. Délután Lukman, a lakótársam megkérdezte tőlem, hogy elmennék-e vele a sulijába. Egyből nemet mondtam rá. Le van égve a hátam nem akarok sehova se menni. Aztán belegondoltam, hogy úgysem tudok mit csinálni és ha vele megyek akkor legalább tudok beszélgetni valakivel. Mondjuk nem nagyon tudok közös nevezőre jutni vele mert az angol tudása nagyon sekélyes. Jobban tudok Indonézül mint ő angolul tehát nagyon bonyolult valamit is elmondanom neki. Na de jobb ez mintha egyedül lennék. Úgy döntöttem, ma majdnem mindenre igent fogok mondani. Kipróbálom milyen az ha mindenbe beleegyezek. Először egy muszlim templomba mentünk mert ő tanítja a kicsiknek az Al Qur’an-t. Nem érti, hogy miről szól csak a szöveg kiejtését tanítja és azt, hogy hogy kell olvasni. Én csak figyeltem és próbáltam megjegyezni néhány dolgot de nagyon nehéz az arab szöveg. Amikor befejezte a tanítást akkor indultunk. Bementünk egy barátjához aki jobban beszélt angolul mint ő. Mondjuk ez nem valami nagy dolog. Vele beszélgettem egy kicsit de sok szót nem értett tehát csak nagyon egyszerű mondatokat mondtam. Olyan egyszerűen beszéltem ahogy csak lehet és a fontos szavakat hangsúlyoztam ki. Ott ittunk egy kávét aztán indultunk a suliba. Most valami szünet van nekik tehát csak ping-pong, foci meg mindenféle játék volt. Én nem játszhattam mert nem járok oda. Vagyis meccset nem de ping-pong-oztam azért. Senki sem akart játszani csak egy gyerek én meg játszottam vele. Még amikor megérkeztünk akkor elmentünk imádkozni és utána megismertem egy lányt. Kicsit beszéltem vele eztán elmentem. A ping-pong után kezdődött a megnyitó ünnepség. Ezután kezdődött a foci. Egy srác mellém ült és egy kis idő után elkezdett velem beszélgetni. Nem volt valami jó az angolja de az a lényeg, hogy étettem, hogy mit akar mondani, és ő is értett engem. Elmeséltem neki, hogy mit csináltam eddig mióta Indonéziában vagyok. Elmondtam neki, hogy angol tanár voltam Dumai-ban meg Jakarta-ban. Azt mondta, hogy ő egy tanár egy iskolában és menjek vele angolt tanítani. Beleegyeztem mert ma mindenre rábólintok meg amúgy is van egy csomó időm amivel nem tudok mit csinálni és ez jó bulinak tűnik. Aztán amikor már elég jól beszélgettünk akkor jött a csaj is akivel még a kezdetekkor ismerkedtem meg de nem ismertem meg amit kicsit zokon is vett. Mondtam, hogy mindenki új nekem itt ezért ne haragudjon ha nem emlékszem rá. Megértett de akkor sem tetszett neki a dolog amit tökéletesen megértek. Akivel beszélgettem, azt Eriknek hívják a csajt meg Dina-nak. Dina megkérdezte, hány éves vagyok én meg az igazat mondtam, hogy 21. Azt mondta, hogy ő is annyi mire Erik egyből elkezdett kiabálni, hogy ne higgyek neki. Azt mondta, hogy 2 gyereke van otthon és ő 30 év fölötti. Persze mindenki nevetett rajta. Én is de tudtam, hogy csak hülyül. Dina nagyon komolyan vette és ő is sipákolt, hogy el ne higgyem egy szavát se. Persze, hogy nem hittem Eriknek mert Dina még 20-nak sem nézett ki. De azért néha én is mondtam, hogy a gyerekei hiányolják. Amikor mindennek vége volt akkor Erikkel megbeszéltem a tanítást. A végén úgy lett a dolog, hogy nála alszom. Nem tudom miért de nagyon erőszakoskodott, hogy aludjak nála. Mondtam neki, hogy ha ad törölközőt, szappant meg mindent ami kell akkor rendben. Este elmentünk hozzá és bemutatott néhány barátjának. Volt köztünk szabó, tanár, börtönőr meg hasonló nyalánkságok. A szabó megígérte nekem, hogy csinál egy rövidnadrágot tök ingyen. Jó volt mert még sosem csináltak testre szabott gatyát. Valamikor amikor a többiek beszélgettek akkor én Erikkel dumáltam és mutatott egy képet. Azt mondta, hogy az a kissrác a képen a fia. Persze, hogy nem hittem neki. Szinte mindig hülyült és nem nézett ki idősebbnek nálam. Aztán mutatott még egy képet amin ő is ott van egy csajjal meg a kiscsávóval. Azt mondta, hogy az a csaj a felesége. Megkérdeztem, hogy hány éves és mondta, hogy 28. Na most teljesen zavaros lett minden. Mondtam neki, hogy majd mutassa meg a személyiét mert nem hiszek neki. Mondta, hogy ez így szokott lenni. Amikor új volt a sulijában akkor egy apuka összekeverte a diákjaival. Amikor visszamentünk a házába megmutatta a személyiét és tényleg olyan idős mint amennyit mondott. Nagyon fiatalosnak néz ki ezért elég hihetetlen volt de így már hittem neki. Aztán kajáltunk és mentem aludni. Másnap elmentünk a sulijába. A diákok nem beszéltek valami jól angolul de legalább próbálkoztak. A lány osztályokat szerettem nagyon mert azok mindig dumáltak. Ebben nincs különbség! Erik azt mondta, hogy a lányoknak két szájuk van. Hát igen, ez tipikus! A csajok órákig tudnak beszélni a semmiről. Az első két órán Erikkel voltam és tollasoztunk meg fociztunk meg néztük ahogy a kicsik játszottak. Egyszer az egyik csapat lőtt egy gólt és arra lettem figyelmes, hogy az egyik gyerek lefeküdt és féloldalasan vonszolta magát úgy, hogy néha lökdöste magát előre a lábával. Jót nevettem rajta de nem értettem mi ez ezért Erik elmondta, hogy ez az itteni leghíresebb horror történet. Ez a suster nyesa! Egy szellemről szól akinek nincs arca vagy mifene. Mondott egy történetet is ami megtörtént. Mondta, hogy nemrég volt a tévében, hogy egy csajnak volt a születésnapja és az egyik barátja az alkalom kedvéért meg akarta ijeszteni ezért beöltözött ennek a szellemnek és úgy vonszolta magát mint a kissrác a pályán. Túl jól sikerült neki a dolog! Voltak biztonsági őrök is ott és azok is nagyon megijedtek, de nekik az a dolguk, hogy megvédjék az embereket ezért az egyik nekifutásból fejbe rúgta. Aztán pár hétig operálták az arcát, hogy nézzen ki valahogy. Ezután beszélgettem egy angoltanárnővel is. Furcsa volt, hogy sokkal jobban beszéltem angolul mint ő. Vele mentem néhány órára és amikor bementem az osztályába akkor én tartottam az órát helyette. Ha a diákok nem értettek valamit akkor ő fordított, de néha ő sem értette ezért körül kellett írnom a dolgokat. Mint például a munkámat. Aztán az egyik órán megkérdezte, hogy miért nem mondok el mindent magamról. Miért várom, hogy a diákok kérdezzenek? Mondtam az osztálynak, hogy azért mert ez nem az én angolórám. Nekem nem kell tanulnom angolul mert én tudok. Nem mondok el mindent mert várom a kérdéseket. Ha összerakják a kérdést akkor gyakorolnak, és ha véletlen nem jó akkor kijavítom. Nevettek rajta de igazat adtak. Az utolsó óra elég jó volt. Megint a tanárnővel mentem egy full lány osztályba. Mondjuk amikor vele mentem akkor mindig csak lányok voltak az osztályban de ez jobb volt mint a többi mert ezek a csajok nem csak szerettek beszélni de tudtak is angolul. Megkérdezték, hogy a szüleimnek mi a vallásuk. Mondtam is, hogy anya keresztény, apa meg ateista. Amikor mondtam az ateistát mind egyszerre felnyögött és olyan fejet vágtak mintha szellemet látnának. Egyből nevettem is rajtuk és utánoztam őket. Amikor utánoztam és én is olyan fejet vágtam akkor mind nevetett rajtam. Tényleg olyan volt mintha azt mondták volna, hogy jaj csak azt ne! Aztán mondtam a tanárnak, hogy olyan volt a döbbenet mintha a suster nyesa-t látták volna. Na ez egyből feldobta a hangulatot mert itt mindenki ismerte ezt a történetet ezért az összes csaj elkezdett visongva nevetni. Az óra után a tanáriban beszélgettem a tanárokkal. Az egyik tanárnő a tanítás helyett véletlen azt mondta, hogy csöcsök. Mondtam neki a helyes szót és megmutattam neki mik azok a csöcsök. A fiúk röhögtek rajta nagyon, a lányok meg csak szégyenlősen mosolyogtak. Az utolsó angolórát egyedül tartottam. Ez ilyen plusz óra volt tanítás után, azoknak akik angolt akartak tanulni. A tanár aki tartotta volna az órát beteg volt tehát rám hárult a feladat. A nap folyamán láttam, hogy a kérdésekkel bajban vannak ezért megtanítottam nekik, hogy kell kérdezni. Néhány tanár is csatakozott az órámhoz. Köztük volt két angoltanár is. És az volt a legfurcsább, hogy ahogy írtam a táblára a tanárok is jegyzeteltek. Megtanítottam az egyszerű kérdéseket és azt, hogy ha kérdezünk akkor mindig a segédige van elől, ha van a mondatban. Aztán az egyik angoltanár óra után segítséget kért tőlem. Valami tesztet javított és nem tudta a helyes választ. Beírta a szerinte helyes választ én csak leellenőriztem. Igazából csak egy hibája volt de az is csak azért mert nem ismerte a sztorit. A mezopotámiaiakról meg a majákról volt valami írás és azt írta oda, hogy modern. Igazából ha nem tudnám, hogy ezek már olyan halottak mint a latin nyelv akkor valószínűleg én is hibáztam volna, de mivel tudom mi a helyzet ezért lehetetlen. Elmondtam neki a történetet és mondtam, hogy oda az ókori szó kerül a modern helyett. Megköszönte a segítséget és mentünk imádkozni. Ez valami iskolazáró ima volt mert most jött egy pár napos szünet. Aztán mondtam Eriknek, hogy menjünk. Azt mondta, hogy várjak még mert az igazgató beszélni akar velem. Bementünk az irodájába és nagyon megköszönte mind azt amit csináltam aztán adott egy borítékot. Azt mondta, hogy ez egy normál fizetés egy napra. Mivel dolgoztam ezért megérdemlem a fizetésem. Mondtam neki, hogy nem kell mert ez nem volt munka, mert élveztem. Azt mondta, hogy az itteni tanárok élvezik amit csinálnák mégis kapnak érte fizetést. Végül is igaza volt tehát elfogadtam. Azt mondta, hogy ha bármikor erre járok megint akkor nézzek be az iskolájába, bármikor szívesen lát. A beszélgetésünk után leléptem Erikkel. Ettünk valami itteni jeges gyümölcs mixet. Én fizettem mert kaptam fizetést és most nagyon gazdag vagyok. Megnéztem mennyi az annyi és láttam, hogy 300.000 rupiát kaptam. Tényleg kő gazdag lettem. Úgy volt, hogy ma elvisz haza de holnap játszom az itteni csapatban. Tanár diák footsal meccs lesz és benne leszek a tanári csapatban. Mondta, hogy aludjak ott nála ma is de nekem kellett a cipőm meg néhány ruhám. Mondta, hogy azt is ad de én azért jobban bírom a sajátomat. Persze délután amikor mentünk volna a másik suliba, hogy találkozzak Lukman-nal esett az eső, tehát nem mentünk sehova. Tényleg ott aludtam. Volt előnye is a dolognak mert megtanított, hogy kell rendesen imádkozni meg rengeteg mindent mondott. Másnap korán keltünk és adott nekem edzőruhákat meg cipőt. Aztán mentünk focizni. A diákok egész jól játszottak de mi jobbak voltunk. Nem tudom, hogy de sokkal jobban játszottam mint szoktam és vertem vagy 5 gólt. Persze fel is löktek párszor de ez benne van a sportban. Egyszer seggre estem tehát húztam a farom egy darabig. aztán mindenki úgy döntött, hogy vége tehát befejeztük. elmentem a tanárokkal néhány helyre. Megmutatták a helyi nevezetességeket aztán csináltunk pár fotót és mentünk. Minden tanár elment és megint egyedül maradtam Erikkel. Őt nagyon bírtam. Rengeteget nevettünk meg viccelődtünk. Megálltunk egy kajáldánál mert még nem reggeliztünk. Én vettem ott kaját és aztán mentünk. Egy kaja ára annyi volt mint egy egész napié és még kólát sem kaptam hozzá. Aztán hazamentünk, kajáltunk és aztán beszélgettünk. Beszélgettünk az itteni kultúráról. Mondtam, hogy nálunk házasság előtt is van szeretkezés meg együttélés. Nagyon ritkán a csajok szüzek a hazásságig de ez tényleg csak nagyon ritkán fordul elő. Mondta, hogy itt ha együtt élünk egy csajjal úgy, hogy nem vagyunk házasok akkor az bűncselekménynek minősül. Ezt azért mondta mert mondtam neki, hogy nálunk a házasság előtt az emberek együtt élnek egy darabig, hogy megismerjék egymást. És a szex azért fontos a házasság előtt mert ki kell próbálni melyen. Ha csak házasság után csináljuk akkor már késő azt mondtani, hogy én nem ezt akartam viszont házasság előtt nincs semmi probléma. Ha nem jó a csajjal mert mondjuk nem mozog csak fekszik és olyan mint egy fatörzs akkor csak simán szakítunk és nincs semmi probléma. Meg mondta, hogy ha házasok vagyunk és a nő vagy a férfi megcsalja a párját akkor ez is bűncselekmény. Kérdezte, hogy nálunk, hogy van. Én mondtam, hogy nálunk ha ilyen van akkor elválnak. Kérdezte, hogy a rendőrök mit csinálnak. Mondtam, hogy azok röhögnek, mert igazából nem tudom mit csinálnak. Gondolom nálunk ha a csaj megcsalja a férjét és ha a férje feljelenti a csajt akkor a csávót csúnyán kiröhögik a rendőrök, de lehet, hogy nem. Aztán mondta, hogy itt a lányok a házasságig szüzek maradnak. Mondta, hogy itt a szüzesség nagyon drága dolog. Egyből meg is kérdeztem, hogy olyan drága mint a reggelim. Hát persze, aki hallotta az mindenki röhögött rajta. 5 perc alatt kinevették magukat és aztán Erik folytatta. Mondta, hogy nem a drága a jó szó rá, de nem tudja a helyes szót. Mondtam neki, hogy fontos. Na arra egyből rábólintott. Mondta, hogy itt a szüzesség nagyon fontos mert ha a csaj már nem szűz akkor nem nagyon kell senkinek. Amikor kibeszéltünk mindent akkor elmentünk egy helyre ahol jó áron lehet ruhákat venni. Az volt a furcsa, hogy ez egy bevásárlóközpont volt és az ilyen helyeken mindig drágábbak a dolgok mint a kis árusoknál viszont a minőség ugyan az. Ez a hely más volt mert az árak tényleg elég jók voltak és a minőségük sem volt rosszabb mint máshol. Vettem is egy pólót. hármat akartam de az egyik kicsi volt a másik meg világos rózsaszín. Tehát csak egy lett belőle. Aztán elvitt a szállásomra és ott vártunk. Imádkoztunk egyet és leírta nekem a legfontosabb szövegeket az ima közben amit mondanom kell. Aztán később hívta a húga és elment a reptérre, hogy felvegye az anyját meg a fiát. Tehát egyedül maradtam, de nem nagyon bántott mert volt mit tanulnom. Már nagyon fáradt voltam tehát lefeküdtem aludni. Másnap amikor felkeltem mindenem fájt. Most éreztem, hogy nagyon kiestem a gyakorlatból. Olyan izomlázam volt, hogy alig bírtam járni. De legalább jól éreztem magam. Jobb lett a közérzetem, a hasam nem fájt már és még a hajam is selymesebb lett. Elmentem kajálni és annyi idő alatt be is melegedtek az izmaim. Aztán elmentem várostnézni mert nem nagyon ismerem az itteni helyeket. Vettem jégkrémet és az volt a furcsa, hogy drága helyen vettem mégis jóval olcsóbb volt mint otthon. 100 Ft volt egy cartedor jégkrém. Voltak ennél olcsóbbak is. Ez a legdrágábbak közé tartozott, de a magnum volt a legdrágább. Szétnéztem mi merre van meg kérdezősködtem az árak iránt is és rájöttem, hogy egy nagyon drága helyen vagyok. Mondjuk még így is minden sokkal olcsóbb mint otthon viszont az itteni árakhoz képest minden drága. Este valamikor eljöttek hozzám. Az egyik tanárnő megígérte, hogy meglátogat és most eljött. Hozott valami kaját is. Fogalmam sincs, hogy mi volt az de ízlett. Beszélgettünk egy kicsit aztán elmentek. A férjével jött, de ketten nem tudtak annyit angolul mint én egyedül. Bár ez nem volt meglepő. Én már 2 és fél hónapja csak angolul meg indonézül beszélek tehát elég sok mindent tudok meg tanultam. Az egész iskolájuknak nincs annyi angol tudása mint nekem egyedül. Ez már abból is látszik, hogy én javítottam az angol TANÁR papírját. De megértettem őket és ez volt a lényeg. Nem érdekel ha teljesen hibás a nyelvtanuk. Az a lényeg, hogy tudok beszélgetni valakivel. Amikor elmentek akkor Lakman-nal maradtam. Ő nagyon nem tud angolul. Vele csak szavakkal beszélgetek meg rengeteget mutogatok. Ha beszélünk akkor az elég hosszú mert nehéz pontosan elmondani neki amit akarok úgy, hogy meg is értse. Tiszta olyan mint a gyűrűk urában az Ent nyelv. Másnap nagy volt a nyüzsgés a házban. Elég sokan jöttek és valami kirakodóvásárt rendeztek itt. Mondta az ember aki adta a szállást, hogy este elmegyek vele és tanítom majd a kicsiket angolul. Nagyon örültem neki mert úgyis csak unatkoznék este és így legalább lesz mit csinálnom. Nem sokkal később mondta Lukman, hogy Dina találkozni akar velem. Na ez még jobb volt de David-dal is ütköznöm kellene. Elég zsúfolt mind ez egy napon, de semmi pánik majd megoldom. Felhívtuk David-ot és mondta. hogy most valahol vendégségben van tehát majd hétfőn fogunk találkozni. Akkor egy kipipálva. Aztán elindultunk Dina-hoz, de félúton elkezdett esni az eső. Rendesen ronggyá áztunk de szerencsére a kamerám nem lett vizes. Ahogy odaértünk elállt az eső. Nem tudtam, hogy mit gondoljak! Istencsapás ez a csaj vagy éppen hatalmas áldás? Miatta áztam el, de ahogy találkoztam vele elállt az eső. Úgyis együtt töltjük a napnak egy kis részét ezért úgy voltam, hogy majd kiderül. Mondta, hogy akkor most megyünk a tengerpartra. Kérdezte, hogy tudok-e motort vezetni. Mondtam, hogy persze csak nincs jogsim. Azt mondta, hogy az nem baj, amerre megyünk arra úgy sincsenek rendőrök. Akkor ebben meg is egyeztünk és már mentünk is. Az elején megkérdezte párszor, hogy tényleg tudok-e vezetni mert a sok gödör miatt sokat lassítottam, de aztán amikor kiértünk a normális útra akkor már nem volt kérdéses a dolog. Nem mondtam neki, hogy még csak egyszer vezettem motort és az is Indonéziában volt és nyakig sáros lettem az akció után. Ha ezt elmondom neki akkor tuti leugrik félúton. Az első tengerpart ahol voltunk elég piszkos volt ezért csak pár percet voltunk ott. Aztán indultunk a következőre. Volt egy elég durva lejtő és egyből utána egy nagy kanyar. A lejtő végén Dina ugrott egy nagyot amitől megcsúszott a hátsó kerék a homokon és aztán elkezdett sikítozni. Én nem estem kétségbe mert otthon sokat bringázok és a jeges úton sem esem el. A motort sem sokkal nehezebb egyenesbe hozni mint a bringát ezért minden kétségbeesés nélkül ráhúztam egyet a gázra és egyenesbe tettem a motort aztán röhögtem rajta. Ezután minden nagyobb kanyarnál felgyűrte a nadrágom. A combomnál kapaszkodott és amikor jött a kanyar akkor éreztem, hogy mikor fél. Mondtam neki, hogy bízzon benne, nem fogunk elesni. Mondta, hogy bízik bennem csak erre olyan utak vannak mint a motor GP-ben. Mondjuk tényleg veszélyesek voltak az utak mert nagyon élesek voltak a kanyarok és nem lehetett látni mi van a kanyar után mert az utat sűrűn fák szegélyezték. Amikor odaértünk a partra akkor kérdeztem, hogy tud-e úszni. Azt mondta, hogy nem. Egyből mondtam is neki, hogy béna. Itt él és nem tud úszni. Aztán mondta, hogy tud úszni csak most nem mert megjött neki. Így már jó volt. Mondjuk én sem mentem volna bele a vízbe mert nem hoztam fürdőgatyát de azért jó lett volna mert gyönyörű volt a part és nagyon tiszta volt a víz. Gyűjtöttem néhány kagylót és csináltunk pár fotót. Aki látott minket azok azt hitték, hogy járunk. Kézen fogva sétálgattunk és rengeteget nevettünk. De nem járnék muszlim csajjal mert náluk nincs szex házasság előtt. Mondjuk ez még nem is olyan nagy baj, de a házasság túl gyorsan jön. Itt nem ismerik meg egymást csak a házasság után. A feleségemet úgy akarom elvenni, hogy ismerjem rendesen és ne érjen meglepetés a házasság alatt. Nem akarok egy idegent elvenni. Aztán amikor már elegünk volta partból akkor visszamentünk és nálunk beszélgettünk még egy kicsit. Ahogy elértünk hozzánk elkezdett esni az eső. Mondtam Dina-nak, hogy maradjon itt ameddig eláll az eső és aztán majd megy. Azt mondta, hogy nem lehet mert az apja megöli ha megtudja, hogy 4 fiúval volt egy házban. Mondtam neki, hogy nem csinálunk semmit csak beszélgetünk. Aztán elmagyarázta, hogy itt máshogy mennek a dolgok. Nem kell semmit sem csinálni ahhoz, hogy az embernek rossz legyen a hírneve. Ha bejön a házba akkor másoknak rossz lesz róla a véleményük. Nem igazán értettem, hogy ez miért baj de nem is érdekelt. Nem tudom miért számít más véleménye, mert engem sosem érdekelt mit gondolnak rólam mások. Valószínűleg ezért vagyok most itt, ahol vagyok. Ha érdekelt volna mások véleménye akkor sosem indulok el. Amikor kicsit elcsendesült az eső akkor elindult. Elbúcsúztunk és tudtunk, hogy valószínűleg soha többet nem látjuk egymást. Én ebben nem vagyok olyan biztos mert akit már kétszer találkozunk azzal valószínű, hogy lesz harmadik alkalom is. De ha feb.8-ig nem találkozunk akkor csak nagyon soká fogunk újra, ha fogunk egyáltalán.
Másnap lementem a partra, hogy barnuljak egy kicsit mert a múltkori leégés le is hámlott szépen. Meg persze kagylókat is akartam gyűjteni. Minden úgy ment ahogy terveztem. Még egy csajjal is megismerkedtem csak sajnos 40 körüli volt. Újra leégtem de nagyon! Remélem ez nem hámlik le. A part után elmentem David éttermébe mert úgy volt, hogy találkozunk. Nem volt ott és az ott dolgozók azt mondták, hogy beteg. Viszont ingyen kaját és piát kaptunk. Tehát nem kaptam meg amit akartam de ami késik az remélem nem múlik. Másnap csak pihentettem a vállam. Estefelé lementünk a partra a srácokkal. Nem történt semmi és még a vízbe se mentünk be mert hűvös volt. Aztán valamikor este elmentünk ruhákat venni. Sajnos későn érkeztünk tehát csak egy pólót tudtam venni zárás előtt. Aztán aludtam és vége!
